Ez az idő az
álomkelte
most kel útra a
tárgyak lelke
most vándorol a
föld az égbe
készül kései
vendégségbe
nézz a drágákra
ki tudja mikor
s kinek
szemével látod őket újra
egy szélcsend
alvó villámaiból
válassz társat
a túlvilági útra
csak égnek
eredt gondolat
nyomába érdemes
eredni
elképzelni hogy
a lovak
hátán a szárny
is képzeletnyi
tündérmesék
angyalzsoltárok
üzenetét
hajnaltól várod
pedig hogy
pályáját befussa
nem kell patkó
a pegazusra
azt hiszed hogy
a képzelet?
úgy képzeled a
hit?
s minden elmés
történetet
az elme alakít?
lények
sereglenek
a falból
– tartsd nyitva
a szemed
ha alszol
tündék tündérek
tünemények
hegyi szellemek
tavi lények
mesék mítoszok
legendák regék
ráolvasások és
varázsigék
nem értelmetlen
mánia
csak
ártalmatlan mágia
elhagyott
rendben rendhagyó
vízjel a vízen
a hajó
nem a gyűrű és
nem az átkok
nem a hatalom
nem a látnok
nem a hitszegés
nem a mágus
nem a lehunyt
szem sem az árgus
se fizika se
lidércnyom se bűbáj
fénytörésben is
egyenes a fűszál
itt kérdezel s
a válasz ottani
ki látott már
egy fát megbotlani?
áldott poklokra
alászálló
merész élő az
ember
horgony vagy
hal vagy halászháló
és néha tenger
fanatizmusa
csak fantázia
csak fikció és
aranykori virtus
az életéből
kitalálnia
ki kell
találnia egy labirintust
a történetnek
az a vége
mi megtörténik
veled végül
szétszóratik
Legolas népe
és szélnek
eredsz Arwen nélkül
de feltámadnak
minden hősök
félszerzetek
lovagkirályok
ha a halál
csendjét legyőzöd
s életed
próbáját kiállod
csak találd meg
azt a világot
azt a könyvet
és azt a nyelvet
a varázslattól
elcsigázott
harcosok
földjén a szerelmet
Középfölde
Atlantisz Éden
kapuja ott van
ahol Ő vár
mosolya úr a
sötétségen
szobája drágakő
vár
