Igevonó

Csöndedhez fogható
     szavadon fogtál
ím ki igevonó
     szabadon szolgál

Írvána

A szó kincs és a lét ige
a név más és a nyelv tan
elég mesélnie
s mindene megvan

Szépvándorlás

Kiket hívtál hímes imával
a valóság falain által
jönnek driádok druidák
a képzelet kapuin át

Életrajzás

Cserélj helyet magaddal
s légy aki volnál
fényszerzet javasangyal
másvilágpolgár

(Sebláz)

Három vers az Irodalmi Jelenen (2013 januárjából):

http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1559/seblaz-halmai-tamas-versei

(Bűvölő)

Versek a Beszélőben:

http://beszelo.c3.hu/cikkek/versek-14

(Nyomtatott megjelenés: 2012/12, 92. o. Az oldalon egyéb H. T.-írások is elérhetők.)

(A Mississippi kutyái)

Vers a Holmiban (2012/12, 1503. o.):

http://www.holmi.org/2012/12/halmai-tamas-a-mississippi-kutyai

(Rezervátum)

Indiánlíra:

http://epa.oszk.hu/01400/01433/00055/pdf/EPA01433_szepirodalmi_figyelo_2013_02_003-004.pdf

(Nyomtatott megjelenések: Új Forrás, 2013/1, 9. o.; Szépirodalmi Figyelő, 2013/2, 3–4. o.;  Szép versek 2014, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 100–101. o.)

Hol a szeretet

Több névvel illették őket: a derű népe; a szelídek törzse; békességszerző indiánok. Valódi nevüket ők maguk sem tudták. Nem is foglalkoztak vele; figyelmüket hol a szeretet, hol a még nagyobb szeretet kötötte le.

Istenlátó

– Légy a harmadik szemem. Az istenlátó – fordult Lassú Víz Tavaszi Szélhez.
És a lány tágra nyitotta magát.

Kereső

– Nem találom – panaszkodott Lassú Víz.
– Bennem kerested már? – mosolygott Tavaszi Szél.

Ébredés

Lassú Víz kinyitotta a szemét. De csak a világot látta, mert a látását még nem nyitotta ki.

Lépcsőn járó madár

Lépcsőn járó madár az ember, gondolta Lassú Víz, de hogy félszből, szeméremből, büntetésből vagy tudatlanságból nem használja (nem használhatja?) láthatatlan szárnyát: még nem sikerült rájönnie.

Hiúzok

Hetvenhét ágra sütött a nap. Lassú Víz úgy nyújtózott el a sziklán, akár egy lustálkodó hiúz. De a szikla még nála is lustább hiúznak bizonyult: évmilliók óta sütkérezett a kegyelem fényében.