2018. március 29., csütörtök

„Végül mindig üres a sír” (Richard Rohr)

Végül mindig üres
a sír
életté kirügyez
a halál nem satír

az elgörgetett szikla
mögött
a szemet semmi szítja
látni az örömöt

magaddá elfakulsz
egy fénylőbb út iránt
a világ Emmausz
és túlvilág