Buddha és Krisztus
Szomorú volt, mint aki fél szemét
eltakarva csak azt látja, hogy Buddha nevet, s nem vesz tudomást Jézus
mosolyáról; szomorú, mint aki zöld almát tesz zsebre reggel, de este a holdat
veszi ki onnan; vagy mint aki attól tart, hogy egyszer elárulják neki, ki lakik
a harangban.
De Kuan-jin
még őt is felvidította.
Akadály
– Az akadály is út – mondta Kuan-jin, ha
tanácstalanságot látott arcunkon.
Hála
– Mézzel bélelt éden a szív, ha hála lakja
– mondta Kuan-jin, ha félelmet látott arcunkon.
