Hajtogattam,
hajolva jóra,
papírmatrózt
papírhajóra,
s
amit a matrózom kitervelt,
a
hajó alá papírtengert;
papírkincset
papírszigetre,
hajótöröttet
számkivetve,
flottát
a papírhorizontra,
vízhatlan
vízjelet a holdra;
papírbálnák,
papírsirályok
lepték
el a papírvilágot,
s
ha támadtak papírkalózok,
matrózom
elpapírhajózott,
árbockosár,
iránytű, szélcsend,
egy
font arany vagy épp csak fél cent,
minden
papírból hajtogatva,
két
óva kézben tartogatva;
papírból
volt a hajnal pírja,
s
most értem csak, papírra írva,
menekedvén
papírviharból
én
voltam a matróz papírból,
s
te vártál rám a gyűrött parton,
a
szád selyem, a szíved karton.
