Senki zenéje

(Vasadi Péternek)

Valaki zongorázik odaki

pedig se zongora se valaki

a csukott ablakon mégis betódul

reggel megébreszt este altatóul

senki zenéje nyitány is meg kóda

valaki zongorázik Isten óta

(etűd)

ahogy a testre ráborul a test
zongorára a zongorista
odaadása építeni kezd
emelni valamit az égbe vissza
hangról hangra és egyre nehezebb
oly súlytalan amit a magas elnyel

hogy aztán napokig nem vesz lélegzetet
a toronyba zárt tenger

s mikor a test már elzuhanna
függőleges szél állítja talpra
s az utolsó akkord helyette
tér haza az ismeretlenbe

(Eredeti megjelenés: H. T., Amsterdam blue, 2005.
Jelen közlés Kocsis Zoltán [1952–2016] emléke előtt tiszteleg.)

A tudás

A titkos történet… milyen regény?

Borzongva gondol Donna Tarttra.

Behajtaná és elfelejtené,

de a történet fogva tartja.

Flamand angyalok… antik végzet…

Hideglelős vermonti klasszika.

A bűn mögött a bűntudatra érett

lélek helyén a lélek kultusza.

Szépség, barátság, szerelem;

élőbeszéd holt nyelveken;

és a tudás: ki tudja, mi marad,

ha elhagyja az ént az öntudat.

Utazások Katarziában

Mitágó-erdő… Terabithia…

Hempstock-birtok… Almayer fogadó…

Engelsfors, Gridone, Torpa városa…

Tearbe készül egy Fillory-lakó.

A Négyszögletű Kerek Erdő mélyén

mindig fölragyog egy Waverley-kert;

elámul Dira kisasszony erélyén,

és megkönnyezi Julia Wickert.

Ki olvas: elvész. Ott minden valódi.

Terapion alig győz elkallódni;

aztán könyv nélkül is továbblapoz:

a csoda így marad csodálatos.

Lelkecske

„Menj ki, legyecske”,

kérlelte a konyhai vándort.

Nyüzsgő lelkecske,

aki a benthez pártolt:

végül kiszállt.

A tűnt barátnak

Terapion harántlag

boldog otthont kívánt.

Két isten

Ez már az ősz. Az égen

más víz hullámzik át.

Köd ül a mágusok szívében,

és kardigánt húznak a fák.

Új megváltás hoz régi szenvedélyt.

Pedig csak két isten sorsot cserélt.

(Három Fodor Ákos-vers)

Olvasáspróbák a Bárkában:

http://barkaonline.hu/kritika/5448-harom-fodor-akos-vers