Ez már az ősz. Az
égen
más víz hullámzik
át.
Köd ül a mágusok szívében,
és kardigánt
húznak a fák.
Új megváltás hoz
régi szenvedélyt.
Pedig csak két
isten sorsot cserélt.
2016. szeptember 23., péntek
2016. szeptember 15., csütörtök
2016. szeptember 10., szombat
2016. augusztus 22., hétfő
Gyöngéd hatalmasok
Doreen Virtue
angyalai.
Nirinjan Kaur
éneke.
Elisabeth Haich
minden előző
élete.
És Simone Weil.
És Szepes Mária.
Mennyi
megváltásmágia!
Terapiont
lenyűgözi a nők
hatalma minden
hatalom fölött.
2016. augusztus 10., szerda
A lélek sosem
Terapion szereti
őket.
Az ok nélkül
gyűlölködőket,
az eltérőt
kigúnyolókat,
az újtól, mástól
irtózókat;
kiknek a meleg,
liberális,
hajléktalan,
cigány: nem ember.
Ha ördöggel
kooperál is,
a lélek sosem
azonos a tettel.
Terapion szereti
őket,
mert nem tudják,
hogy mit cselekszenek,
mert elhitték: a
tudatlanság hőstett.
Mert
szeretetlenek.
2016. augusztus 3., szerda
Esterházy Péter (1950–2016)
„Ha dolgozom, megnő bennem a szeretet”, írta. Bennünk is, olvasván.
Lám, a „haza a magasban”: létezik. Nyelvnek hívják. Ma esterházyul
fogalmaz az is, aki sort sem olvasott tőle. Csavarosan egyenes irálya nem
utánozhatatlan; ellenkezőleg: titkos tananyagunk. Stiliszta volt, tehát hazafi.
Gondolkodott, hogy legyünk. A mindenkori hivatalos nyelvhasználat bornírt
ürességével a szöveghű ellenállás felforgató eleganciáját szegezhetni
szembe: írói, közírói magatartása dereng át e képességünkön. Könnyed, méltányos
derű és kulturált (kultúrateremtő!) figyelem; a szabadság szeretete és a szeretet
szabadsága. Írni-olvasni tudás. Olvasók a magasban? Boldog, szomorú szédület?
Hacsak úgy nem, édes úr.
2016. július 29., péntek
A templomlépcsőn megpihenő vándor
Dús este lett,
mire Terapion
a fények útját
lassan végigjárta,
átkelve minden
hiten és hídon,
szívében
szélárnyékok céliránya;
és megpihent egy
templom lépcsején,
és jó dohányt
töltött a jó pipába,
s helyet foglalt
egy fogalom helyén
a valóságból szótalan
kiválva.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)