Gyöngéd hatalmasok

Doreen Virtue angyalai.

Nirinjan Kaur éneke.

Elisabeth Haich

minden előző élete.

És Simone Weil. És Szepes Mária.

Mennyi megváltásmágia!

Terapiont lenyűgözi a nők

hatalma minden hatalom fölött.

A lélek sosem

Terapion szereti őket.

Az ok nélkül gyűlölködőket,

az eltérőt kigúnyolókat,

az újtól, mástól irtózókat;

kiknek a meleg, liberális,

hajléktalan, cigány: nem ember.

Ha ördöggel kooperál is,

a lélek sosem azonos a tettel.

Terapion szereti őket,

mert nem tudják, hogy mit cselekszenek,

mert elhitték: a tudatlanság hőstett.

Mert szeretetlenek.

Esterházy Péter (1950–2016)

„Ha dolgozom, megnő bennem a szeretet”, írta. Bennünk is, olvasván. Lám, a „haza a magasban”: létezik. Nyelvnek hívják. Ma esterházyul fogalmaz az is, aki sort sem olvasott tőle. Csavarosan egyenes irálya nem utánozhatatlan; ellenkezőleg: titkos tananyagunk. Stiliszta volt, tehát hazafi. Gondolkodott, hogy legyünk. A mindenkori hivatalos nyelvhasználat bornírt ürességével a szöveghű ellenállás felforgató eleganciáját szegezhetni szembe: írói, közírói magatartása dereng át e képességünkön. Könnyed, méltányos derű és kulturált (kultúrateremtő!) figyelem; a szabadság szeretete és a szeretet szabadsága. Írni-olvasni tudás. Olvasók a magasban? Boldog, szomorú szédület? Hacsak úgy nem, édes úr.

A templomlépcsőn megpihenő vándor

Dús este lett, mire Terapion

a fények útját lassan végigjárta,

átkelve minden hiten és hídon,

szívében szélárnyékok céliránya;

és megpihent egy templom lépcsején,

és jó dohányt töltött a jó pipába,

s helyet foglalt egy fogalom helyén

a valóságból szótalan kiválva.

Nem alszik ki

A test nem tudja. Nem tudja a test.

S a tudatnak nincs teste,

hogy érezze, amit oly örömest

megért és rögtön elfelejt az elme.

A test nem tudja. De a vers! A szó

elmondhatja, súgva a hús fülébe:

nem múlik el az örökkévaló,

nem tűnik el egyetlen tüneménye;

nem alszik ki az anyagban a fény,

mert tudás ragyog a semmi helyén,

s a titkok titkát, a Tökéletest

tudni fogja a test.

Egy kórusra

Az ártatlanság szemtanúi.

Ha hallja őket, velük ámul;

s szeretne megtanulni

gregoriánul.

Virrad már

Ez háborúból menekül.

Azt szomja kergette ide.

Holdistennő vigyázzon gyermekeire.

Ez saját nemét szereti.

Annak a bőre más.

Óvják tündérek s tenyerén egy óriás.

Kinek a széke kerekes,

kinek hajléka szabad ég:

őrangyalt küldjön értük minden szakadék.

A magányos, a gyönge,

az elesett se féljen.

Virrad már barlangban, tengerfenéken.