ahogy a testre ráborul a test
zongorára a zongorista
odaadása építeni kezd
emelni valamit az égbe vissza
hangról hangra és egyre nehezebb
oly súlytalan amit a magas elnyel
hogy aztán napokig nem vesz lélegzetet
a toronyba zárt tenger
s mikor a test már elzuhanna
függőleges szél állítja talpra
s az utolsó akkord helyette
tér haza az ismeretlenbe
(Eredeti megjelenés: H. T., Amsterdam blue, 2005.
Jelen közlés Kocsis Zoltán [1952–2016] emléke előtt tiszteleg.)
2016. november 7., hétfő
2016. november 2., szerda
A tudás
A titkos
történet… milyen regény?
Borzongva gondol Donna Tarttra.
Behajtaná és elfelejtené,
de a történet fogva tartja.
Flamand angyalok… antik végzet…
Hideglelős vermonti klasszika.
A bűn mögött a bűntudatra érett
lélek helyén a lélek kultusza.
Szépség, barátság, szerelem;
élőbeszéd holt nyelveken;
és a tudás: ki tudja, mi marad,
ha elhagyja az ént az öntudat.
2016. október 27., csütörtök
Utazások Katarziában
Mitágó-erdő… Terabithia…
Hempstock-birtok… Almayer fogadó…
Engelsfors, Gridone, Torpa városa…
Tearbe készül egy Fillory-lakó.
A Négyszögletű Kerek Erdő mélyén
mindig fölragyog egy Waverley-kert;
elámul Dira kisasszony erélyén,
és megkönnyezi Julia Wickert.
Ki olvas: elvész. Ott minden valódi.
Terapion alig győz elkallódni;
aztán könyv nélkül is továbblapoz:
a csoda így marad csodálatos.
2016. október 6., csütörtök
Lelkecske
„Menj ki,
legyecske”,
kérlelte a
konyhai vándort.
Nyüzsgő
lelkecske,
aki a benthez
pártolt:
végül kiszállt.
A tűnt barátnak
Terapion
harántlag
boldog otthont
kívánt.
2016. szeptember 23., péntek
Két isten
Ez már az ősz. Az
égen
más víz hullámzik
át.
Köd ül a mágusok szívében,
és kardigánt
húznak a fák.
Új megváltás hoz
régi szenvedélyt.
Pedig csak két
isten sorsot cserélt.
2016. szeptember 15., csütörtök
2016. szeptember 10., szombat
Érintés
Könnyedén, mint
az
önfeledt súlyok:
ha rám tapintasz,
darabjaidra
hullok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)