2016. április 20., szerda

Csontváry

A csillagokból jöttek
tekintetével nézni
a szívtelenné törtek
szíve angyaltenyérnyi

tenger jár a tenger alatt
az ég magasabb égig ér
többre becsülni egy darab
fényt a bölcsek meséinél

hogy megváltson mint őszi
vándort a fák
megváltani a női
energiát

új a vallás a vállalás ó
part fia a vizet halászó
híd lánya a napot hevítő
szárnyas androgün mind a kettő

2016. április 18., hétfő

Tradíció

Hallgatag szentély az istenek háza
nem lakja senki csak az istenek
onnan indult aki már nem néz hátra
viszi viszi a vak igyekezet
pedig ha csak egy életre megállna
még visszaérne épp hálaadásra
belé a lélek mint az istenek

2016. április 16., szombat

Szereposztás

Érkeztek sorban és egymás után
bemutatkoztak jött az indián
Lassú Víz lovát kötőféken tartva
alvó kedvese Tavaszi Szél rajta

aztán az angyal Aurum aki
az esti bort segít kibontani
és szelíd hangon hallgat túl a lármán
és szíve esik a könnyező pálmán

áldás van Tilburyn és kardigán
pipájában meg csillagköd-dohány
buddhista android őszes szakállal
szemében más világok összes évszakával

mesék sámánja és történetárus
Terapion a láthatatlan mágus
lényében kolostorok mágiája
mécses mélyén föl-föllobogó máglya

majd hatodiknak Om-Ti
rajta nehéz kiigazodni
éjjel a smaragdméhek pásztora
nappal gyerek zsebében áfonya

a tudat egét űrhajó szeli
a Babits Mihály Összes Versei
kapitánya a jó Euforosz
démonnak halandó embernek túlkoros

s milyen rege küldte a Vízhalászt
miféle mítosz
hogy ő kever vigasztalást
vigasztalan legendáinkhoz?

végül Inezo jött a szamurájlány
fehér pernye egy isten hamutálján
könnyű szelíd varázsos lebbenékeny
derengő gyógyír sebzett szemfenéken

tizediknek magam maradtam
hogy köszöntsem a társakat magamban
a képzelet szép teremtményeit
de fölnógatott álmomból a hit

s az éber fényben rá kellett ébrednem
hogy ők ugyanúgy teremtenek engem
és azon múlik ki miben szereplő
hogy szerző csupán vagy békességszerző

2016. április 14., csütörtök

Élmény

Nem a csillagos messzeség
nem a tündérszvitek
hanem hogy elmeséld
valakinek

nem a puszta csodák
hanem az add tovább

anyagtalanná szótagolt
alanytalan személyként
élmény az hogy megoszthatod
az oszthatatlan élményt

2016. április 10., vasárnap

Rodin műtermében

Az Érckorszak az Örök bálvány
A katedrális a Danaida
a gipsz a kő a bronz a márvány
majd széthull minden darabjaira

de megmarad a mű a műteremben
mégis mert szelleme elnyűhetetlen
közöttük Isten is kezdettől ott áll
s halhatatlan mint egy calais-i polgár

2016. április 7., csütörtök

A pandzsábi angyal

Mint egy pandzsábi angyal
az aranykorból
rebbenékeny ajakkal
valamit mormol

varázsigét hogy újból
ősfényt fakasszon
aztán leszáll a buszról
cigány fiatalasszony

2016. április 5., kedd

Más szóval

Por és hamu de még
bor és pipa
és zajok és zenék
és eufória

találkozások
beszélgetések
a test csak tátog
s mesél a lélek

por és hamu de még
bor és pipa
s a szóból egy marék
más szóval: ima